Album:
A Night at the Opera (1975)
Testi originali
Inglese
Traduzione
Ungherese
'39
'39
Harminckilencben,
Azokban a napokban, mikor megfogyatkoztak a földek,
Összegyűltek az önkéntesek,
És egy bús, napos reggelen elhajóztak.
A valaha látott legszebb látvány!
Múltak sorban a napok,
Krónikások mesélik,
Hogy a bátor lelkűek
Megannyi magányos napon
Áthajóztak a Tejúton.
(Sosem néztek hátra, sosem féltek, sosem sírtak)
(Nem hallod, hogy hívlak?)
Bár sok évnyi távolságra vagy,
(nem hallod, hogy hívlak?)
Írd a leveleid a homokba!
Azon a napon majd kézen foglak
Azon a földön, melyet unokáink ismertek.
Harminckilencben
Egy hajó érkezet a kékségből.
Aznap hazaértek az önkéntesek.
Új híreket hoztak
Egy újonnan született világról.
Bár szívüket szomorúság nyomja,
Mert a Föld szürke és öreg.
Kis drágám, mily távol vagyunk.
Szerelmem, ez hogy lehet?
Ó, annyi év múltán
Pusztán egy évet öregedtem,
Szemeidben anyád szemei kiáltanak hozzám!
(Nem hallod, hogy hívlak?)
Bár sok évnyi távolságra vagy,
(nem hallod, hogy hívlak?)
Írd a leveleid a homokba!
Azon a napon, majd kézen foglak
Azon a földön, melyet unokáink ismertek.
(Nem hallod, hogy hívlak?)
Bár sok évnyi távolságra vagy,
(nem hallod, hogy hívlak?)
A leveleid a homokban
Nem tudnak úgy gyógyítani, mint a kezed
Életem még előttem áll, szánj meg!

Give a shoutout to TomHaque
Commenti dell’autore:
Brian ebben a dalban megcsillogtatja fizikai ismereteit. Az idődilatáció jelenségéről ír. Röviden és nagyon leegyszerűsítve: a fénysebességgel utazó űrhajósok számára eltelt egy év a Földön maradottak számára évtizedeknek számít. Így a visszatérő önkéntesek nem találják szeretteiket visszatértükkor.
Ebből fakad első olvasásra a dalszöveg zagyvasága.






